Csabai kolbász, mint Hungarikum
Hungarikum fogalma
¢„gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye”
A Csabai kolbász
¢A Csabai kolbász vékony- és vastagkolbász sertés húsból és szalonnából készül
¢A feldolgozás során, a sertés levágását, lehűtését, csontozását, aprítását, fűszerezését és összedolgozását követően sertés vékony, sertés vastag, marha selyem vagy vízáteresztő műbélbe töltik
¢Alapvető fűszere a paprika, só, fokhagyma és kömény
¢A termék csípősségét az édes és csípős fűszerpaprika aránya határozza meg
¢A gyártás másik fontos tényezője a hidegfüstölés
¢A vékonykolbászt 2-3, a vastag kolbászt 6-8 napig kell füstölni
¢következő fontos lépése az érlelés → mindenképpen hűvös, megfelelően szellőző helységben történhet
¢Az igazi, eredeti Csabai kolbász kifejezetten házi termék ezért nem lehet mindenütt mindig egyforma. Ízesítését a fűszerezés egyedi jellege miatt sokféle tényező befolyásolja
Története
¢A szakirodalomban az 1900-as évektől
¢A Békés vármegye c. 1936-ban megjelent monográfia említi, hogy Békéscsaba hírnevét a város húsfeldolgozó iparának köszönheti.
¢A két világháború között a hagyományos Csabai kolbász virágkorát élte
¢A világháború után is folyamatos volt a Csabai kolbász gyártása
¢A Csabai kolbász márkanév az egész Kárpát-medencében, de a tengeren túl Észak-, és Dél-Amerikában és Ausztráliában is jól ismert
¢Csabai kolbászfesztivál → hírnév
A csabai kolbász készítése
¢Hozzávalók:
¢10 kg sertés húsa vegyesen (comb, lapocka, tarja, dagadó, kb. 70-75 % hús és 25-30 % szalonna arányban),
¢15 dkg édes, őrölt, házi paprika,
¢10 dkg csípős, őrölt, házi paprika,
¢(Az édes és csípős paprika aránya egyedileg változhat a csípős kolbászt eredményező 15 dkg édes paprika - 10 dkg csípős paprika aránytól a 22 dkg édes paprika - 3 dkgcsípős paprika csemege kolbász arányig.
¢IS dkg asztali só,
¢7 dkg apróra vágott fokhagyma,
¢3 dkg fűszerkömény (egész)
¢Elkészítése:
¢A lehűtött, vegyes sertéshúst és szalonnát 6-8 mm-esre daráljuk és hozzáadjuk a fűszereket
¢A húsmasszát sertés vékony-, sertés vastag-, marha selyem bélbe, vagy vízáteresztő műbélbe töltjük
¢A lehűtött, vegyes sertéshúst és szalonnát 6-8 mm-esre daráljuk és hozzáadjuk a fűszereket
¢A húsmasszát sertés vékony-, sertés vastag-, marha selyem bélbe, vagy vízáteresztő műbélbe töltjük
¢A betöltött kolbászt füstölő botra helyezzük és hidegfüstöléssel (max. 18C) kalibertől függően, a vékonykolbászt 2-3, a vastagkolbászt 6-8 napig füstöljük
¢Ezt követően hideg érleléssel szárítjuk, a vékony kolbászt átmérőtől függően 2 hétig, a vastag kolbászt szintén átmérőtől függően 5-6 hétig.
Turisztikai jelentősége – Csabai kolbászfesztivál
¢Békéscsabán, a Városi Sportcsarnokban és környékén rendezik meg
¢Az első fesztivált 1997-ben rendezték meg
¢1998 elején megalakult a Csabai Kolbászklub Egyesület → cél: népszerűsíteni a fesztivált
¢Később: 1000–2000 m²-es sátrak, több rendezvény, szakmai kiállítások és vendéglátás
¢A legnépszerűbb verseny a kolbászkészítés
¢3 napig tart, ezalatt átlagosan kb. 60-70 000 ember fordul meg
Felhasznált irdalom, Köszönöm a figyelmet!
Tokaj történelmi borvidék kultúrája, mint Hungarikum
Hungarikum fogalma
„gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye”
Rövid bemutatása
A Tokaji Aszú a borvidék területén termett, a Botrytiscinerea hatására tőkén aszúsodott és szüretkor szemenként kézzel külön szedett aszú szemek áztatása, a Tokaji Borvidékről származó magas minőségű musttal, erjedő musttal, vagy azonos évjáratú borral. Alkoholos erjedés után állandó hőmérsékletű sziklába vájt pincékben tölgyfahordókban nemesedik.
Termelőhely
Tájolás
A Tokaj-hegyalja borvidék Magyarország északkeleti szegletében található , ahol a sík Alföld és az Északi-középhegységhez tartozó vulkanikus eredetű Zempléni-hegység találkozik.
Talaj
A borvidék talajtani fejlődésében a vulkanikus működés hatására létrejött ásványok képezik az alapot.
A borvidék talajtérképén alapvetően a lösz alapú váz- és nyiroktalajok váltakoznak, ám néhol tipikus barna erdőtalajok is fellelhetők.
Klíma
Kontinentális, melyre a kevés csapadék, a forró, száraz nyarak és hideg telek jellemezőek
A borvidék jellemzői számokban (2005-ös adatok)
|
Szőlőterülete:
|
5967 ha
|
|
Szőlőbirtok átlagos nagysága:
|
0,57ha/birtok
|
|
Borvidéki települések száma
|
27 db
|
|
Borvidék részesedése az ország szőlőterületéből:
|
6,3%
|
|
Szőlőtermelők száma:
|
14575
|
|
Borászatok száma:
|
588
|
|
Tokaji borkülönlegességet forgalmazók száma:
|
48
|
Szőlőfajták
-60% furmint,
-30% hárslevelű,
-10% sárga Muskotály, zéta, kövérszőlő, és kabar szőlőfajták együttesen
Furmint:
legfőbb fajta, későn érik, jó aszúsodó és savmegtartó képessége van
A tokaji édes borok legfontosabb szőlőfajtája, de egyre kedveltebb a belőle készített száraz borok is
Hárslevelű:
régi hegyaljai szőlőfajta, kései érésű
Bora a furminténál illatosabb, finom hársméz, időnként bodzavirág illatú.
Turisztikai jelentősége
Tokaji borfesztivál
Tokaj-Hegyaljai Szüreti Napok
Erzsébet Pince, Tokaj
Pannon Tokaj kereskedőház
Hímesudvar Pincészet
Bonchidai csárda
Zombori Pince
Geréby Kúria
Bocskai Pince
Dereszla Vinotéka és Borlabirintus
Mohácsi busójárás, mint Hungarikum
Hungarikum fogalma
„gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye”
Mohácsi busójárás
A busójárás egy népszokás, a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi alakoskodása.
A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján.
2012 óta a mohácsi busójárás hungarikumnak számít.
Leírása
Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel.
A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van.
A „műsor” fő elemei: a partraszállás, a jelmezes felvonulás és a koporsó vízre bocsátása.
A partraszállás során a túlparti – ahogyan a helybéliek mondják – „Szigetből” eveznek át ladikokon a busók.
Ezután a jelmezesek a Kóló térről a főtérre vonulnak.
Sötétedéskor, a farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízre bocsátása után az egybegyűltek máglyagyújtással égetik el a telet és a főtéren körtáncokat járnak.
Busójárási maszkok
Busójárási alakok
Busók
fűzfából faragott maszkot viselő alak, akinek jellemző ruházata a bocskor, csizma, fehér vászongatya, a bundájával kifordított birkabőrderékban kötéllel vagy lánccal összekötve, melyre egy, vagy több kolomp van felaggatva, vállukon tarisznya
„Szép busók”
sokác népviseletbe öltözött, arcukatfátyollal eltakaró alakok
Jankelék
rongyos ruhába öltözött fiúgyermekek, akik arcukatronggyal, harisnyával takarják el
fűrészporral kitömött zsákot visznek ütögetik vele a közönséget
Turisztikai jelentősége
Az XX. század elejétől fokozatosan karnevállá kiteljesedő rítikus népszokást az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listájára 2009-ben vette fel
Kb. 1 hetes programsorozat
Télűzés
70-80 ezer ember látogatja meg évente (2-3 napig maradnak)
A főnap természetesen a vasárnap lesz, amikor 1000 beöltözött busó indul meg a Sokác-negyedből
Felhasznált internetes források
Köszönöm a figyelmet!
Budapest- a Duna partok, a Budai várnegyed és az Andrássí út, mint Hungarikum
uHungarikum fogalma
u„gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye”
u
Miért világörökség?
uAz Andrássy út és környezete létrehozása során a legmodernebb tervezési megoldásokat, s a korabeli legkorszerűbb technikai eszközöket alkalmazták.
uA kulturális hatásokat befogadó és továbbadó magyar főváros jellemző példája a pusztulások és megújulások korszakait magába foglaló közép-európai városfejlődésnek.
u
Duna-partok panorámája
uBudai oldal: Budai Várnegyed, Mátyás-templom, Halászbástya, Budavári Palota
uPesti oldal: Parlament, Magyar Tudományos Akadémia, Gresham palota, Pesti Vigadó, Központi Vásárcsarnok,
uÖsszekötő hidak: Margit híd, Széchenyi lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd
Budai Várnegyed
uMátyás-templom: 19. század végén neogót stílusban alakítottak át
uHalászbástya (az egykori budai várfalak helyén)
uBudavári (egykori királyi) Palota az ország egyik legjelentősebb kulturális központja
uBudapesti Történeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Nemzeti Galéria.
Andrássy út
u19. század második felében épült
uYbl Miklós által tervezett Operaház
uDivatcsarnok szecessziós épülete
uZeneakadémia és a Kodály körönd épületei (neoreneszánsz stílusban épült)
uDohány utcai Zsinagóga
uVárosliget
uHősök tere: Millenniumi emlékmű, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok
Turizmus
uBudapest Duna-parti látképének hatvan hektáros területe 1987 óta élvez világörökségivédettséget. Az örökségbe a Duna-part Magit hídtól Szabadság hídig terjedő szakasza tartozik, melynek épüeletei és városrészei hűen mesélik el a főváros történetét az ókortól napjainkig az ide érkező turisták számára
uMintegy 3,2 millió turista kereste fel a budai Várat 2014-ben, a palotában található három közgyűjtemény éves látogatottsága viszont 365 ezer körül van a budapesti látogatókkal együtt
Felhasznált internetes oldalak
Köszönöm a figyelmet
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
