A Hortobágyi Nemzeti Park, mint Hungarikum
Hungarikum fogalma
—„gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye”
—A nemzeti park területe:
◦80.135 hektár
◦a Hortobágy és Nagykunság tájait, valamint a Tisza-tó egyes részeit foglalja magába.
—Alapítása: hazánk első, 1973-ban alapított, egyben a legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja.
—Világörökséggé nyilvánítás: 1999. november 30-a (UNESCO Világörökség Bizottsága)- kulturális kategória
—Igazgatóság: Debrecen
Növényvilága
Annak ellenére, hogy a Hortobágy nem klimatikus sztyeppe, sajátos vízháztartása miatt nagy részét mégis gyeptársulások borítják.
Fehér Tündérrózsa; Sóvirág
Állatvilága
Magyar Szürke Marha, Daru, Rackajuh
Turisztikai jelentősége—
HNP látogatóközpont
—Hortobágyi Kézműves udvar
—Csárdák útja (kiállítás)
—Hortobágyi Vadaspark
—Hortobágy - halastavi kisvasút
—Kultúrtörténeti, építészeti értékek (kilenclyukú híd, gémeskutak, pásztorkodás)
—Hídi vásár
Felhasznált internetes oldalak; Köszönöm a figyelmet!
Pálinka, mint Hungarikum!
¢„gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye”
A pálinka
¢Magyarországon termett, húsos, magozott vagy mag nélküli, ill. bogyós gyümölcsből, Magyarországon készített és palackozott gyümölcspárlat
¢A pálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni
¢Leggyakoribb alapanyaga a szilva, a körte, az alma, a kajszibarack, a cseresznye, a szőlőtörköly és az eper
A pálinka története
¢XI. század → Európa megismerte a desztillációs eljárást → a szeszfőzést sokáig a bor lepárlása és a gabonaszesz előállítása jelentette
¢Az „égett szesz” a XVI. századig gyógyszernek számított
¢XVIII. század közepe: pálinkafőzés egyre többféle gyümölcsből
¢1850. szeptember 29.: bevezették a pálinkaadót
¢1900-as években a szegények kávéjának is nevezték
¢1936 → barackpálinka → „világhírű magyar” ital
A Pálinka fogyasztása
¢Falusi lakosság körében volt népszerű (reggelente)
¢A pálinkát legjobb 18-20 °C-n felszolgálni
¢Tulipánformájú pohár, amely alul öblös, felül összeszűkül
¢Csak lassan kortyolgatva, ízlelgetve szabad fogyasztani
¢Társas összejövetelek, családi események, baráti koccintások, disznótor, fesztiválok
Turisztikai jelentősége - Pálinkafesztiválok
—Budapesti Pálinkafesztivál
—Szegedi Toros Pálinkafesztivál
—Gyulai Pálinkafesztivál
—Bor és Pálinka Ünnep – Szentes
—Szatmár- Beregi Szilvanapok – Az új pálinka ünnepe
—Székesfehérvári Toros Páinkafesztivál
—Gyulai Pálinkafesztivál
—Tihanyi Pünkösdi Pálinka Piknik
Pálinkautak
¢Békési Szilvapálinka Út
¢Békés, Békéscsaba és Gyula
¢Szabolcs-Szatmár-Beregi szilvaút
— A szilvaút állomásai:
Vásárosnamény–Tákos–Csaroda–Beregdaróc– Beregsurány–Márokpapi–Tarpa–Tivadar– (Fehérgyarmat)–Penyige–Túristvándi– Szatmárcseke–Tiszacsécse–Milota–Sonkád– Kölcse (Fehérgyarmat)–Panyola–(Olcsvaapáti– Olcsva, kompátkelés)–Vásárosnamény.
Zsindelyes Pálinkafőzde Kft., a Panyolai Szilvórium Kft. és a Tarpai Manufaktúra Kft.
¢Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend
¢Bükki Pálinka Lovagrend
Az év pálinkafőzdéje
¢2015; 2009: Agárd – Agárdi Pálinkafőzde Kft.
¢2014: Gyula – Gyulai Pálinka Manufaktúra
¢Ausztriában a magyar főzdék kiválóan szerepeltek a párlatok európai bajnokságának is tartott rendezvényen: összesen 163 érmet (6 Év Párlata, 7 arany, 62 ezüst, 88 bronz) szereztek a különböző versenykategóriákban. Ennek köszönhetően a 3. legtöbb díjat a magyar nevezők nyerték.
Felhasznált irodalom; Köszönöm a figyelmet!
Makói hagyma, mint Hungarikum
Hungarikum fogalma
Makói hagyma
¢Makó térségében termesztik
¢Hungarikum → csak ezen a területen termesztett hagymára vonatkozik
¢2009: Európai Bizottság → védett elnevezés
Kialakulás okai
¢Népi nemesítés eredménye
¢Makó száraz éghajlatú → dughagymás eljárás
¢Minden makói hagymakertész egyben hagymanemesítő is volt
¢Ősi makói hagyma → magról termesztették
—Nagyobbakat elfogyasztották
—Kisebbeket eldugatták
Turisztikai jelentősége – Makói Nemzetközi Hagymafesztivál
¢Makó legjelentősebb 3 napos rendezvénysorozata
¢1991 óta rendezik meg, szeptember 2. hétvégéjén
¢Szakmai programok; bemutatók; kiállítások; konferenciák; koncertek; sport programok; főzőversenyek
A hagyma motívum az építészetben
¢Makói Hagymatikum
—Makovecz Imre tervezte
—a termálvíz és a marosi gyógyiszap erejével ad enyhet a gyógyulni vágyóknak
¢Hagymaház
—Kulturális központ a belvárosban
¢Hagymaszobor
¢Csipkeház homlokzata - hagymamotívumok
Vöröshagyma gyógyhatásai
¢A népi gyógyászatban használták hurutos- és légúti megbetegedések, emésztőrendszeri bántalmak, magas vérnyomás kezelésére.
¢Ma: érelmeszesedés megelőzésére, a szívroham rizikójának csökkentésére használják.
¢Nyersen fogyasztva kedvezően hat a koleszterinszintre.
¢A hagyma gátolja a trombózis, a vérrögképződés kialakulását, segít megelőzni a koszorúér-megbetegedést.
¢Külsőleg a hagyma levele gátolja a darázscsípések által okozott gyulladásos reakció kialakulását.
¢Enyhítheti a megfázás tüneteit, mivel csökkenti az orrdugulást
¢Rákkal szembeni védőhatása is van
Gasztronómiai felhasználása
¢Pirított hagyma fűszerpaprikával (már a Habsburg-korban)
¢Újhagyma
¢Hagymakarika (rántva, sütve)
¢Levesek ízesítő anyaga (pirítva, rántva, sütve, poralapban)
¢Hagymakrémleves
¢Hagymatorta
Termőterületek
¢Az 1990-es évek elején Makóról már évente több mint 30 ezer tonna vöröshagyma került kivitelre
¢Az elmúlt években 4.000 hektárról mindössze 150-re csökkent a makói hagyma termőterülete
¢Jelenleg a vöröshagyma termőterülete 7 ezer hektár körül ingadozik Magyarországon
¢A világ vöröshagyma-termőterülete 1,5 millió ha, amelyen mintegy 20 millió tonna termést takarítanak be
Felhasznált irodalmak; Köszönöm a figyelmet
Szegedi fűszerpaprika-őrlemény, mint Hungarikum
Hungarikum fogalma
„gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye”
Szegedi fűszerpaprikaőrlemény
Szeged körzetében termelt, államilag elismert vetőmagból származó fűszerpaprika növény megszárított termésének megőrlésével készül
Fajtái: édes és csípős
Alapanyaga lehet: Bolero, Délibáb, Fesztivál, Folklor, Napfény, Szegedi 20
A, B1 és B2, C és P-vitamin
C-vitamin különleges hatását Szent-Györgyi Albert tudományosan is kimutatta → Nobel-díj – 1937
Története
XVI-XVII. században, a Balkánon keresztül, feltehetőleg török kereskedők révén jutott el a Kárpát-medencébe
Termesztése: XIX. sz. –tól → ebben az időben már ismerték jótékony hatását
Szeged környékén a szegedi-alsóvárosi ferencesek kezdték el termeszteni
A XIX. század végére a paprika Szeged vezető kereskedelmi árujává nőtte ki magát
Két világháború között: 20 paprikamalom, 15-20 fő alkalmazott, legalább 10.000 termelő
1934: Meghúzták a szegedi és kalocsai paprikatermesztő tájkörzetek határát, valamint engedélyhez kötötték a termesztést és feldolgozást
Második világháború után: csípősségmentes vagy édes fajták nemesítése
1970-80: stratégiai ágazattá vált → több mint 30, szegedi és kalocsai fűszerpaprika fajtát nemesítettek ki
Terület: 1970-es évek közepén: 13 ezer hektár
1990-es évek közepe: 8-10 ezer hektár
Ma: 1200 – 1500 hektár
Múzeumok, kiállítóhelyek
Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Skanzen: Szeged-alsóvárosi paprikatermelő háza
Röszkei Paprika Park: PaprikaMolnár Kft. Üzem és Múzeum
Szeged-alsóvárosi Ferences Templom és Rendház Látogatóközpontja
Szeged-alsóvárosi Tájház
Szegedi Pick Szalámi és Paprika Múzeum
Alsóvárosi paprikafesztivál
Minden év szeptemberében rendezik meg
Dugonics téri vásárban beszerezhető a friss őrölt paprika, és megkóstolhatók a paprikás ételek
Főzőverseny, kézműves programok, játszóház, vásár, paprikabál
Fűszerpaprika-őrlemény gyógyhatásai
Húsételek ízesítője, elősegíti az emésztést, és jótékonyan hat bizonyos reumatikus vagy lázzal járó betegségekre
Szeged környéke, a Tisza folyó völgye, különösen alkalmas a paprika termesztésére: a magas napfényes órák száma, a talajadottságok, a szegediek termesztési tapasztalatai és kísérletező kedve mind hozzájárultak a paprika sikeréhez, formálták a szegedi paprika színét, ízét és aromáját
Hagyományápolás
Az első szegedi paprikafesztivált 1999-ben rendezték Csongrád Megyei Paprikasó néven
A szegedi fűszerpaprikát népszerűsítő értékbemutatók minden évben megrendezésre kerülnek Szeged városában
Fűszerpaprika Napok, Szegedi Paprikafesztivál, Alsóvárosi Paprikafesztivál névvariációkban október elején
A Szegedi Paprika nagykövete kitüntető cím is a rendezvény keretében kerül átadásra
2005-ben sikeres Guiness rekordkísérletet hajtottak végre Szegeden 40ezer paprikából 697 méter hosszú füzér készült
Termőterületek
A szegedi tájkörzethez tartoznak az alábbi települések: Algyő, Ambrózfalva, Apátalva, Árpád-halom, Ásotthalom, Baks, Balástya, Bordány, Csanádpalota, Csanytelek, Csengele, Csikóspuszta, Csongrád, Derekegyháza, Deszk, Dóc, Domaszék, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Ferenc-szállás, Forráskút, Földeák, Hódmezővásárhely, Királyhegyes, Kistelek, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Kútvölgy, Kübekháza, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Mártély, Mindszent, Mórahalom, Nagyér, Nagylak, Nagymágocs, Óföldeák, Ópusztaszer, ÖƩömös, Pitvaros, Pusztaszer, Rákos, Röszke, Rúzsa, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Szegvár, Székkutas, Szentes, Tiszasziget, Tompahát, Tömörkény, ÚjszenƟván, Üllés, Zákányszék, Zsombó Csanádapáca
Felhasznált irodalom; Köszönöm a figyemet
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
